„A REGÖS RÖGÖS ÚTJA”
Az életem/életünk papírra vetve.
A könyv szerzője: „Bognár Szilvia (Győr, 1975) kulturális antropológus és kommunikációs szakember.1994 óta tevékenykedik a sajtóban fotóriporterként, újságíróként, illetve televíziós szerkesztőként, riporterként és operatőrként egyaránt több év tapasztalata van, néhány éve dokumentumfilmeket is készít, ahol egy személyben rendező, operatőr és riporter. Kulturális antropológiai terepmunkát 2007 óta végez, érdeklődési területei: identitás, tárgykultúra, életmód, életstílus, hívő individuumok, hívő közösségek, szubkultúrák, kissebségek. Kulturális antropológus és a vizuális antropológus okleveleit a Miskolci Egyetemen a Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézetben szerezte meg, majd tanulmányait a Debreceni Egyetemnek a történelmi, és Néprajzi Doktori Iskola néprajz-kulturális antropológia szakirányán folytatta. Jelen kötet egy doktori disszertáció rövidített kivonata, amelyet Hoppál Mihály témavezetésével készített a Debreceni Egyetem számára.
Regös Sziránszki József hagyományélő regös énekmondóként tevékenykedik a kétezres évek kezdete óta, főként a hagyományőrzők világában ismert a személye Regös Jocó művésznéven. Az eurázsiai sztyeppei lovas nomád népeknek a 4. és a 10. század közötti történelmi, kulturális hagyományaira fókuszál, azt igyekszik történetiségben, tárgyi világban, zenében, és szellemiségben halhatatlanná tenni. Főként a koncertjein és a döbkörein találkozhatnak vele, vagy tűzgyújtással kísért szertartások alkalmával, esetleg egy előadásán, túráján kézműves foglalkozásán, vagy a közös beszélgetéseken. Ezek azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik, az igazi elmélyülést a hagyományokban többnyire egyedül éli át. Sziránszki többféle kézműves mesterségben is jártas, ez a történelmi, néprajzi és vallástörténeti olvasottsága mellett nagymértékben hozzájárul a hagyományőrző és értékteremtő tevékenységeinek sikereihez.
A könyv a néprajz és a kulturális antropológia eszközeit használva igyekszik feltárni Regös Jocó egyéniségét, miközben eldönthetjük, hogy a sokoldalú foglalatosságaira tekinthetünk-e egyfajta speciális szakmakén, vagy ezek inkább az életben markánsan megjelenő szent létmód megnyilvánulásai, illetve megtudhatjuk azt is, hogy ez az életstílus és világkép miképp illeszkedik napjaink globalizált világához.”
A szerző (Bognár Szilvia) engedélyével.
AZ ÉLETEM/ÉLETÜNK PAPÍRRA VETVE
Amikor az élet, illetve a sors úgy hozta, hogy a sarkamba szegődött egy néprajzos/antropológus először még nem gondoltam volna, hogy ebből egy könyv születik. Persze hamar kiderült, hogy ebből a találkozásból írások születnek, hiszen az alapgondolat egy doktori disszertáció (Ami meg is valósult). A sokszori találkozás az előadásaimon, dobos összejöveteleken, koncertjeimen és az interjúk alkalmával ez már körvonalazódott. Érdekes olvasni a végeredményt, hogy más szemén keresztül mit is láthatnak belőlem az emberek. Az is világossá vált számomra, hogy ami nekem természetes (gondolatok, cselekedetek, viselkedésem, alkotások, stb.), az mások számára nem az. Mondhatom azt nyugodt szívvel, hogy egy más szemszögből mutatja meg a világnak ugyan azt az arcomat. Nekem ez egy életforma, életstílus, egyfajta gondolkodásmód, de azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, hogy életfilozófiám került a fókuszba. Ez a szerző vagy kutató részéről is rengeteg munkával jár, mint például az interjúk, fotózások dokumentálása, leírása, előadásokon való részvétel, ami közel tíz évig tartott, és még a jelenben is tart. Ki kell térnem az alcímre is, mert utalok a többes számra is „életünk”. Az igaz hogy a könyv rám, és a munkásságomra fókuszál, de rajtam keresztül a közvetlen családtagok, barátok, ismerősök is feltűnnek, sőt az is kiderül, hogy a közvetlen családtagok szerves része ennek az egész alkotásnak, életfilozófiának. De most nem a könyv tartalmáról szeretnék írni, hanem a saját szemszögemből szeretném megvilágítani, hogy milyen furcsa, de jó érzés életem egy részét összefoglalva látni, olvasni, rendszerbe szedve, vagy mondhatom, úgy hogy egy tanulmány részévé válni. Már az szokatlan számomra hogy egy könyv, vagy tanulmány a személyiségemmel, a munkásságommal foglalkozik behatóan. A következő szint az amikor „szétszed” elemekre, és „összerak” és ennek az összerakott állapotnak egy „tudományos szemüvegen keresztül” kap egy másfajta megítélést, illetve egy másfajta színezetet. A megélő, azaz én eddig még bele sem gondoltam ilyen fejjel, hogy mit is csinálok valójában. De vajon hol van az megírva az élet fonalában, vagy nagy könyvében hogy tudnunk kell mikor mit és miért cselekszünk úgy ahogy. Vannak az ember életében olyan zsigeri dolgok, amik csak úgy vannak bennünk, ami létezik, ki tudja mióta, kitudja miért. Az ember teszi a dolgát és kész. Lehet az is hogy a hasonló úton járok, vagy hasonlóan gondolkodó emberek számára egy röpke villanófény eme könyv tartalma és itt szeretnék megállni ebben a gondolatmenetben, mert sokkal fontosabb dologra szeretném felhívni a Tisztelt Olvasó figyelmét, mégpedig arra, hogy a felelősség az élet egyik legfontosabb momentuma. Tehát hiheti bárki azt, hogy az életével, cselekedeteivel, gondolataival bármilyen utat mutat, az viszont felelősséggel jár. Ez alól nem bújhat ki senki! Itt az ideje ennek a mai társadalomnak, melynek részese a mai „modern” ember megtanulni a tudatosságot, a felelősségteljes gondolkodást és a tiszta érzelmek megélését és az életünk részébe belehelyezni. De térjünk vissza az úgynevezett „reflektorfénybe”. Ez a most megjelenő könyv világított rá arra, hogy fontos az embereknek megmutatni, amit én féltve őrzök, azt a közeget melyből táplálkozik a lelkem s a múzsája, melyből születnek a dalok, alkotások, gondolatok. Most fehéren-feketén olvasható.
2025.07.10. Öskü Sziránszki József