"a türkök sem hagytak fel betöréseikkel, és szemtelenül pusztították a rómaiak területét, míg csak vezérük, Bulcsú színleg a keresztény hit felé hajolva Konstantinápolyba nem jutott. Megkereszteltetvén Konstantin császár lett a keresztapja, és a patrikiosi méltósággal megtisztelvén, sok pénz uraként tért vissza hazájába. Nem sokkal utóbb Gyula is, aki szintén a türkök fejedelme volt, a császári városba jön, hogy megkeresztelkedik, s ugyanazon jó téteményekben és megtiszteltetésekben részesül. Ő magával vitt egy jámborságáról híres Hierotheosz nevű szerzetest aki Konstantinápolyi pátriárka, Turkia püspökévé szentelt, s aki odaérkezvén, a barbár tévelygésből sokakat kivezetett a kereszténységhez. Gyula pedig megmaradt hitében, ő maga nem intézett soha betörést a rómaiak területére, és az elfogott keresztényekről sem feledkezett meg, hanem kiváltotta azokat, gondja volt rájuk és szabaddá tette őket. Bulcsú azonban az istennel való szövetséget megszegvén, sokszor egész népével a rómaiak ellen vonult. Amidőn ugyanezt forralta a Frankok ellen is fogságba esett, és császáruk Ottó karóba húzatta.”