Sankt Gallen kolostorban a magyarok szokásairól jegyzet (926)

"Azok (magyarok) betörtek tegezesen megrakodva fenyegető hajítódárdákkal és nyilakkal felfegyverkezve. Minden helyet alaposan átvizsgáltak. Heribald (barát kit ott találtak) fel, s alá járkálva várta az ellenséget. A gyilkolásra elszánt embereknek megparancsolták, hogy tartsák féken fegyverüket a tisztek tolmácsok közreműködésével kikérdezték. Látván együgyűségét kinevették és megkímélték. …szokásuk szerint székek nélkül a zöld fűre heveredtek le a lakomához, Heribald magának és egy bizonyos foglyul ejtett klerikusnak kis széket hozott. Heribald is jól belakott velük együtt, úgy ahogy még soha, ezt később maga mondogatta. … a lapockákat és az áldozati állatok más részeit félig nyersen, kések nélkül fogukkal marcangolván falták fel, a lerágott csontokat tréfálkozva egymáshoz dobálták. Bort ittak amit tele csöbörben középre helyeztek, és mindek annyit ihatott amennyit akart. Miután a színbortól annyira felhevültek valamennyien félelmetesen kiáltoztak isteneikhez. … túláradó jókedvükben táncoltak és birkóztak a főemberek előtt. Néhányan fegyverrel is összecsapva megmutatták jártaságukat haditudományban… … az erődítmény irányában fekvő erdőben a felderítők kürtjel és nagy kiáltozás közepette sietve közeledtek. Jelentették hogy fegyveres csapatokkal megerősített erődítmény található közelükben. A férfiak egyedül hagyván a kolostorban a klerikust és Heribaldot sebesen kifelé igyekeztek ahogyan csak tudtak, s gyorsabban mint bárki hinné harcra készen csatasorba álltak ahogyan szoktatták őket. Miután értesültek az erődítmény adottságairól, hogy tudni illik nem lehet megostromolni, hogy a támadók számára a hely csak egy hosszú igen szűkös földszoroson keresztül közelíthető meg igen nagy veszteséggel és biztos veszedelmükre, hogy annak védői sokaságuk előtt- ha férfiak- nem fognak meghátrálni amíg élelmük van. Lángok fényénél kürtszó nélkül zajtalanul vonultak el Konstanz felé.”