-
Mesélnél egy kicsit a hátteredről és arról hogyan kerültél kapcsolatba a samanisztikus gyakorlatokkal?
Gyerekkoromban kezdődött ez az út, igaz akkor még ez nem volt tudatos. Magyarországon a dunántúli-középhegységeben, pontosabban a Bakony lábánál lévő faluban (Öskü) születtem, és ma is itt élek. Gyermekkorom óta szeretem a természetet, és mindig vonzott magához. 12 éves voltam, amikor a természet közeli népek elkezdtek érdekelni. Ekkor készítettem az első sámánbotot. Ennek a botnak egy része még ma is megvan. Később megalakítottunk egy történelmi íjász egyesületet (Zúgó Nyilak Történelmi Íjász Egyesület). Ez az egyesület a X. századi magyar hagyományok felelevenítésével (életre keltés) foglalkozott. Ott került a kezemben egy sámándob. Az első találkozásom a dobbal meghatározó volt, mert amikor megütöttem mély benyomást tett rám. Ott értettem meg a gyerekkorom természet szeretetét, és az ősiség utáni vágyat. Már korábban írtam verseket, dalszövegeket, de a dob hatására ez felerősödött. Nagyjából 500 verset, és dalt írtam eddig. Egyre jobban érdekelt ez a téma és elkezdtem kutatni néprajzi leírásokban, főleg az ázsiai sámánkultúrát a magyarság eredete miatt. Ma már járok régészeti feltárásokra, mint civil segítő is, hogy még behatóbban tudjam ezt tanulmányozni. Magamat hagyományélőnek tartom, mert igyekszem a hétköznapokat is így élni. Egy alapítvány felkért, hogy vegyek részt egy x. századi falu építésében. Egyre több régészeti feltáráson vettem részt, ez által egyre többet tanultam. Magamról még el szeretném mondani: Nem tartom magamat sem sámánnak, sem táltosnak. Regös énekmondónak tartom magam, de foglalkozom sámáni elemekkel, gyakorlatokkal. Kutatom, és élem is egyben. Szerintem sámánnak születni kell, de erről később írok. Szeretném még elmondani a sámánisztikus világról, hogy sokan tévesen vallásnak nevezik, de szerintem ez nem nevezhető vallásnak, inkább egy életformának, vagy világképnek, világlátásnak.
-
Hogyan jellemeznéd a sámánizmus szerepét a mai Magyarországon a korábbi időkhöz képest?
Ma Magyarországon a keresztény vallás a hivatalos, sajnos a samanisztikus világnézet a kereszténység felvétele után részben eltűnt, vagy átalakult. A mai korban született újjá ez a mozgalom, több-kevesebb sikerrel. Én ketté választanám:
Az egyik fele az ezoterikus megközelítés, ahol keverednek tradíciók, kultúrák, korok, vallások, egyszóval „New Age” sajnos ebből van több. Az a baj ezzel az irányzattal, hogy részben figyelmen kívül hagyja a kutatási eredményeket, részben a kereslet után igazítja a kínálatot, így a lényegi mondanivaló elveszik.
A másik, ami a hagyományok útján halad, ez a nehezebb, mert itt, ha hiteles szeretne maradni az ember, akkor kemény kutatómunka áll mögötte. A hagyomány nem minden esetben rugalmas, ez személy függő.
-
Milyen hasonlóságokat és különbségeket látsz a magyar sámánizmus és a világ más részeinek sámánisztikus hagyományai között?
Az előző kérdés válaszában már részben benne van a válaszom, ha a „New Age” vonalat nézzük akkor a keveredés érdekes hasonlóságokat produkál. Ha a hagyományok felől közelítjük, meg akkor elsősorban kijelenthetjük azt, hogy maga a sámánisztikus életfelfogás a természet közeli népek gondolkodásából, tapasztalataiból fejlődött ki, így ebben sok hasonlóságot fedezek fel, elsősorban a természettől való függést, ez határozza meg az életünket, ettől függ az életünk. Innen nézve a lételemek (tűz, víz, föld, levegő) hasonlóságokat mutatnak. Továbbá a természeti jelenségek is (hegy, szél, nap, hold, villám, a természetben előforduló élőlények növények, állatok, stb.), egyszóval a természet központúság.
-
Szerinted melyek a sámánizmus legfontosabb aspektusai, amelyeket meg kell őrizni, és továbbadni?
Itt fontos kitérnem arra, hogy minden népnek, törzsnek, és nemzettségnek meg van a saját évezredek alatt kialakult szokása, tradíciója. Így mindenkinek kötelessége azt az értéket megőrizni, és továbbadni. A tradicionális samanisztikus világkép egyetemes üzenete talán az lehet, hogy a föld nevű bolygó (földanya) ebbe beleértem a természetet is vigyáznunk kell rá. Egy ősi bölcselet szerint: (Kölcsönkaptuk a földet, az unokáinktól!). Ha a tradíció szempontjából nézzük, akkor minden ősi törzsnek, vagy ősi népnek meg van a saját gyökere, eredete, aminek szerves része a samanisztikus világkép. Az ehhez tartozó legendákat, misztikumokat, és ősi tanításokat is fontos megőriznünk, és hiánytalanul továbbadnunk.
-
Hogyan egyensúlyozod a sámánisztikus gyakorlatokat a modern időkhöz való alkalmazkodásának, és felélesztésének szükségességét az autentikus hagyományok megőrzésének vágyával?
Ha lehetőségem van, rá mindent eredeti formájában mutatok meg. A probléma az, hogy nem minden aspektusát, vagy részét ismerjük a hagyományainknak. Itt fordulok a tudományi ágakhoz, mint például a néprajz, kulturális antropológia, történészet, vagy régészet. A néprajz, és a kulturális antropológia megmutatja a más népek, szokásait, főleg ami engem érdekel a magyar nép eredetét, vagy kialakulásának helyét, így az abban a környezetben élő népek szokását is. De figyelmesnek kell lenni, mert az idő múlásával történtek változások, esetleg más vallási, vagy kulturális irányzatok is befolyásolják az eredményeket. A történészet a leírásokból, és feljegyzésekből segíti a munkámat. A régészet pedig a tárgyi leleteket mutatja meg részben. Több ásatáson vettem már részt, mint segítő, és azt mondhatom, nagy segítségemre van, hogy megértsek bizonyos dolgokat. Ilyen például a temetkezési szokások. A jelenség megmutatja az akkori kor népének a temetkezési szokásait például a sír mellékletek, így óvatosan lehet feltételezni a halál utáni létről hogy mit is gondoltak. Van egy újabb szempont a kísérleti régészet, mely szorosan kapcsolódik a régészethez, ami azt jelenti, hogy az előkerült tárgyakat (leleteket) rekonstruálják, és gyakorlatban kipróbálják, hogyan működik. Ezeknek az eredményét igyekszem autentikusan megjeleníteni és átadni.
-
Milyen jelentősége van a sámánizmusnak a magyar identitás és a kultúra szempontjából napjainkban?
Fontos szerepe van, mert a gyökereink innen indultak el. Sőt ez olyan erős, hogy a néplélekben, a kereszténység felvétele után is tovább élt, persze már egy módosult változatban. Egészen a 18. században is megfigyelhető jelenség volt.
-
Mi a véleményed a sámánizmus iránti növekvő globális érdeklődésről? Pozitívnak, vagy problematikusnak látod?
Én ezt „New Age” jelenségnek gondolom elsősorban. A fő irányzata a természet tisztelete, és a természettel való együttélés sajnos ez ebben az irányzatban nincs meg. Ezt bevitték a nagyvárosokba, és keverednek különböző keleti filozófiákkal, és vallási irányzatokkal, ráadásul sámándobokat lehet vásárolni. Szerintem nincs meg a megfelelő tisztelet a tradíciók iránt, és a természet iránt sem, és maga az élet iránt sem. Pozitívnak azt tartom, hogy van egy új, ami régi világnézet, vagy gondolkodásmód és ismét feléledni látszik, de sajnos sokszor az eredetisége elveszik. Ezen kell dolgoznunk, hogy maradjon meg eredeti állapotában! Ne befolyásolja a divat, és a globalizmus.
-
Hogyan dolgozol azon, hogy átadd a sámánisztikus tudást és gyakorlatokat a fiatalabb generációnak?
Elsősorban előadásokat tartok, írásokat teszek közzé (könyv, internet (regosjoco.hu)), vannak nálunk (az otthonunkban) összejövetelek, tanítás jellegűek (Régi dolgok, mai köntösben) címmel, ha meghívnak, akkor zenei előadásokat tartok, és még járok hagyományőrző rendezvényekre, Magyarországra, és külföldre is egyaránt. Néha jönnek hozzám emberek tanulni. Igyekszem minél autentikusabban átadni azt, amit tudok.
-
Milyen kihívásokkal szembesülnek a sámánisztikus gyakorlók Magyarországon és nemzetközi szinten napjainkban?
Ha hitelesen szeretnénk ezt élni, akkor a megfelelő forrást kell megtalálnunk, mind a tudományban, mind az emberekben. Ha lélek szempontjából közelítem meg akkor a lényeg a megértés, mert ha megértjük mit miért cselekedünk, utána jobban át tudunk lényegülni. Ezután jön az, hogy a részese legyen a hétköznapokban is.
-
Hogyan képzeled el a sámánizmus fejlődését az elkövetkező években, mind Magyarországon, mind globálisan?
Elsősorban szerintem a hitelességre kell törekedni, ezen felül fontosnak tartom a nemzetközi kapcsolatokat, hogy kapcsolódjanak össze a hasonlóan gondolkodók, legyenek tanácskozások, konferenciák, tanulmányok. Legyenek tapasztalatcserék, előadások, keressük a közös dolgainkat.
-
Szerinted milyen szerepet játszhat a sámánizmus a modern kihívásokkal szemben, mint pl. a környezeti problémák, és a mentális egészség kezelésében?
A környezeti problémákra jelen esetben nem látok komolyabb ráhatást a világra. Olyan erős a gazdasági tényező, hogy mi kis emberek nem tudunk hatékonyan fellépni ellene. A későbbiekben itt jön az, ha a hasonló gondolkodású csoportok összekapcsolódnak komoly erőt tudnak majd felmutatni a természet védelmében. De addig még hosszú az út, és sok munka van mögötte. De minden megvalósítható.
Egy mai népbetegség az életmódból fakadó stressz, és depresszió, ebben a témában hatékonyan lehetne használni a sámángyakorlatokat.
-
Hogyan befolyásolja zenészi és művészi tapasztalatod a sámánisztikus gyakorlatod, és fordítva?
Azt hiszem, én ezt a képességemet ennek köszönhetem. Ez adja a képzelőerőmet, az intuíciót, a velejét, persze van mellette tanult tudás is, de a ráérzés képessége elég erős bennem.
-
Mesélnél konkrét módokról, ahogyan integrálod a zenét és a művészetet a sámánisztikus rituáléidba, és szertartásokba?
Nekem ez körül forog az egész életem, ez a hitem, benne van a hétköznapjaimban, az otthonomat is így alakítottam ki, így az ünnepeket (téli napforduló, nyári napforduló, tavaszi nap éj egyenlőség, őszi nap éj egyenlőség) vagy rituálékat mindig megtartjuk. Például a téli napforduló ünnepén virrasztunk napnyugtától, napkeltéig. Elsősorban a dob, az ének, és a torokének, ami jelen van a szertartásaimban, ezen felül megszólaltatok, pengetős (koboz, dombra), és fúvós (kaval, tilinkó) hangszereket is. Ezek által igyekszem minél közelebb kerülni az autentikus hangzásvilághoz.
-
Milyen szerepet játszik a hagyományos magyar zene és a művészet a sámánizmushoz való közelítésedben?
A magyar népzene nagyon sok színű és szerte ágazó, tudomásom szerint több mint 20000 órányi anyag van begyűjtve és digitalizálva. Ez rengeteg! A kárpát-medencét öt tájegységre osztották fel népzenei szempontból is, és mindegyik tájegységnek megvannak a maga jellegzetességei (zenei szempontból). Az idő folyamán nagyon sokat változott a népzene, mert a magyarságot is nagyon sok külső behatás érte. Így nagyon nehéz samanisztikus elemeket keresni a magyar népzenében. Lehetséges, hogy lehet találni, de inkább az ősiséget lehet benne felfedezni, mint a moldvai népzenében.
-
Hogyan használsz kreatív kifejezési formákat a sámánisztikus koncepciók és tapasztalatok közvetítésére egy modern közönség számára?
Ha az internet ennek számít, akkor bizonyos dolgaimat ott közzé teszem, mint például a honlapomon (regosjoco.hu), vagy youtube csatornán (Regös Sziránszki József), soundcloud, vagy esetleg a facebook. De azt szeretném megértetni az emberekkel, hogy törekedjünk a személyes kapcsolatokra, a személyesen megtapasztalt dolgokra, mert ennek van maradandó élményhatása. Éppen ezért szívesen találkozok, beszélgetek emberekkel, vagy akár meglátogathatnak az otthonomban (persze bejelentkezés szükséges).
-
Volt e olyan látomásod vagy spirituális élményed amely közvetlenül inspirálta a művészetedet, vagy zenédet?
Azt hiszem a dalaim, verseim egy része így születtek, de a kézműves alkotásaim nagy része így születik. Vagy nem olyan régen készítettem egy sámánruhát magamnak, amin négy hónapig dolgoztam. Mindent kézzel készítettem ez is egy ilyen látomásból született. Da vannak ilyen dalaim is, amik hasonló módon születtek.
-
Hogyan látod a sámánizmus és a modern művészeti formák kapcsolatát?
Erre is nehéz válaszolni: Mert mit értünk modern művészetnek? Az avantgard művészetet? Vagy a mai korban egy konzervatívabb művészetet? Ha a modern alatt azt értjük, ami a mai digitalizált modern művészet, akkor én nem keresek kapcsolatot a kettő között. Bár én nagyon távolodom a túl modern dolgoktól.
- Lehet e kortárs művészet a sámánisztikus élmények közvetítője?
Szerintem lehet. Nézzük az én esetemet. A dalaim a múlt felidézéseiről, és dicsőítéseiről szólnak részben. Néha ez olyan érzéseket vált ki a közönségből, mintha ezer éve íródott, és megőrződött, és elrepíti őket a múltba. Pedig ebben a korban íródott. Ilyen szemmel én is egy kortárs vagyok.
- Milyen módon járulhat hozzá a művészet és a zene a sámánisztikus hagyományok felélesztéséhez és megőrzéséhez?
Szerintem ez fordítva kell történnie. A sámánisztikus hagyományokat nem feléleszteni kell, ez mindig is ott szunnyadt/aludt az ember lelkében. Ez olyan, mint egy búvópatak vagy forrás. Egyszer csak kitör a felszínre.
-
Együttműködtél e más zenészekkel, művészekkel sámánizmus által inspirált művek létrehozásában?
Igen voltak kezdeményezések, egy volt, ami meg is valósult. A zenekar neve Kama Tarkhan.
-
Mesélnél ezekről a tapasztalatokról?
Ez a zenekar a samanisztikus világképet, keverte a mai zenei világgal. Fergeteges koncertjeink voltak. A hangzásvilága stílusa hasonlított egy mai híres zenekaréhoz „Vágtázó Halottkémek”.
-
Hogyan egyensúlyozod a sámánisztikus gyakorlatok hagyományőrzőjének szerepét az innovatív művész szerepével?
Tulajdonképpen minden alkotásomba beépítem ezeket az elemeket, szimbólumokat, de nem csak a sámánszimbólumokat, hanem az ázsiai szkíta szimbólumokat is.
-
Milyen jelentősége van a magyar természetnek és a tájnak a művészetedben és sámánisztikus gyakorlatodban?
A mai Magyarország egy sűrűn lakott terület, tele van varázslatos helyekkel, de mindig azok érintenek meg a legjobban melyek érintetlen területek. Sajnos itt Magyarországon ritka az ilyen érintetlen terület. De viszont tele van történelmi emlékekkel, és szakrális helyekkel. Ha tehetem, akkor kimegyek a természetbe. Én a természetet tartom a szüleimnek.
-
Vannak, e gondolataid arról hogyan lehet a modern technológiát felhasználni a sámánisztikus gyakorlatokkal kapcsolatban vagy sámánisztikus eszmék közvetítésére?
Én nem szeretném, ha a modern technológia beleavatkozna ebbe a samanisztikus világba, bár már benne van, hiszen az internet, és különböző videó megosztó csatornákon ez jelen van. Ha a gyakorlatokra gondolsz, akkor nem szeretném, sőt arra szeretnék kérni mindenkit, hogy, legyen bátor, és keresse meg embertársait, beszélgessenek, töltsenek el együtt tartalmas időt.
-
Hogyan látod a személyes kreativitás és a sámánizmus hagyományos aspektusainak kapcsolatát?
A hitem szerint minden mindennel kapcsolatban van, minden mindentől függ. Így a személyes kreativitásom, is függ a régi világ erkölcsi rendjével, amit erősen kivetítek a mai világra is. Számomra fontos a múlthoz való ragaszkodás, és emlékezés, hiszen ha nem tudjuk, kik vagyunk, és honnan jöttünk, akkor az előre irányt sem tudjuk kellőképpen meghatározni.
Köszönöm a kérdéseket. Legyen fényes a napotok!
Az eredeti cikket itt találja:
Sámáni Egyesület - Minden animált