Back to top

Versek

Rohanó vadság

Hittem én is szűz lélekkel
Minden embert a jó szándék vezérel.
De a tapasztalat mást mutatott
A sok öröm helyett bánatot adott
Szeretet mérge a vadösztön vezérel?
Ököllel üss, ne tenyérrel!
Ez a világ már csak ilyen
Ettől sorvad savanyú szívem
A rohanó világban mindenki vádol!
Minden ember csak zsákmányol?

2002

Sirató

Siratom el siratom,
Hazám büszkeségét,
Magyarországom beteg,
Érzi a végét.
 
Siratom el siratom,
A népem pusztulását,
De ne oszlassuk el,
Árpád vezér álmát.
 
Siratom el siratom,
pusztul romlik az élet,
ember maradok én,
ameddig csak élek.
 
Siratom el siratom,
Ősi nemzedékünk,
Fogjunk össze magyarok,
Különben végünk.
 
Siratom el siratom,
Hogyan romlik az ember,
Már az áldott nap sem,
Keleten kel fel?
 
Siratom el siratom,
Lovas múltunk vége,
Nem húzunk fel áldozatot,
Lóbőrt az égbe.
 
Segíts hát segíts nekem,
Magyarok nagy vezére,
No folyjon el,
Nemzetem vére!

2002

Veremben vérem

Veremben a becsület
Ver is engem eleget.
Egy veremben ülünk ketten
Bár a jövőt látnám szebben
 
Nincs se kéz, se kötél
Fejem felett se födél
Nincs hát társam, se barátom
Csak ellenségem! Ki nem állom.
 
Nem él nálam nagyobb árva
Szabadságnak rabszolgája
Földönfutóvá tettek
Kigúnyoltak, megvetettek.
 
Véremben a becsület
Véd is engem eleget
A mocskos kéz, ki bekoszol
Sároz újra mindenhol.
 
A lelkiismeretemben
A tisztaságot szeretem
Becsület a véremben
Tisztaság a lelkemben.

2002

A lét a tét

Most mit tegyek?
Reggeltől estig robotolok
Nehezen létezek!
Rabszolga nemzethez tartozok?
 
Kicsi a bér!
Kiszolgáltatva, láncra verve!
S nem sokat ér!
Megalázottan semmi kedve!
 
Hazug a világ!
A jólét folyik a médiából!
Húzod az igát!
Egy feudális égi mámor!
 
Most mit tegyek?
Megtörjek, vagy meghaljak?
Leszűkült terek.
Megmaradjak Magyarnak!

2003

Jövő, ami fullad

A Huszonegyedik századba lépek,
A jövő helyett a múltba érek.
Nem hallani az ember szavát
Csak a gépzaj hallatja magát.
 
Földből kinőtt Plaza várak
Árnyékkal takart régi kis házak.
Látszólagos ez a teremtett béke
Színfalak mögött harcolnak érte.
 
Érvelnek, de hamis beszéddel.
Le a harccal! Ide a pénzzel.
Burkoltan mind ezt hajtja
S még jobban a véredet szívja.
 
Gyönyörű kirakatok az utcán
Termék áradat áraszt el durván,
Nincs hol dolgozni, nincs mit enni,
Hát ki fog ez ellen tenni?
 
Megválasztottunk téged! Érzed?
Hol van ilyenkor a felelősséged?
Az álláspontunkat képviselni.
Az életünket jobbá tenni!
 
Elveszett benned a reményünk,
Napról-napra rosszabbul élünk!
Elemészt bennünket a kétség.
Örökös, mint a szegénység.
 
Hajléktalannak nincs már kedve
Vajon? Ki a védőszentje?
Hideg huzatos éjszakákon
Milyen lehet a földön az álom?
 
XXI. századba lépek
Jó helyett csak romlást érzek.
A legtöbb ember a társán átlép.
Csak harácsolni, nincs más szándék!

2003

Kellene

Kellene egy élet,
Ahol kapni szépet,
ahol a szeretet
Naponta megetet.
 
Kellene az érzés,
A Jóságtól békés,
Hol nincs árva ember,
Csak jóság tenger.
 
Kellene megbékélni,
Nyugodni és nem félni.
Isten szemébe nézni,
S tőle sohasem kérni! 

2003

Kérdezem

Kérdezem én! Miért szép az élet?
Ha bármit megteszel az életedet is félted!
Akkor is kérdezem én! Miből jön az álom?
A megfejthetetlen az irányadó  éjjel látó.

2003

Szemrehányás

Azok a Parlamentben döntenek sorsokról,
Mi csak megélünk, nem látunk a gondoktól.
Ők meg szabad életért küzdenek két lopás között
Mi megcsonkítva szenvedünk az isten háta mögött
 
Azok szájalnak bár már nem értik szavuk
Fennhangon bőgnek mint a marhák maguk
Ki ezt, ki azt vallja jónak szépnek helyesnek,
Hazudnak, lopnak, csalnak, nem fillért keresnek
 
Nemzetet kormányoznak! Tiszta kézzel?
De a szó már ragad, mint kenyér a mézzel
Hogy ki a példakép, ki az, aki ellenség
Eldönti minden jött-ment ki a nemzetség
 
Független Magyarország! Eldöntik sorsod,
Még függetlenebb légy! Nincs jobb dolgod?
Nem függni senkitől! Ez a hitemhez méltó
De kebledhez szorít, Unió te fojtó háló
 
Hát Antiszemita vagy fasiszta szavak ezek?
Nem! Nem úgy érzem! Inkább kutya legyek!
De nem ám más kutyája a láncon
Kik az Egyesült Nemzetek Európáját nyalják! Látod?
 
Inkább űzzetek, kergessetek, rúgjatok belém!
Vagy ha kell megveszek s úgy leszek kemény!
Én az igazságért üldözött ... úttörő
Kérdezem tőletek! Ki a fajgyűlölő?

2003

A megtisztulás utolér

Egyszer eljön az én napom én is, attól félek,
Elvisz, elragad magával a lélek.
A csillagvárába fogva tart engem,
A földfelszínéről eltörli a testem
 
Eltörli a testem, eltörli a testem,
 
A feledés homályába elmerülök,
Nem lesz létem, teljesen megszűnök.
Csak egy kopjafa marad utánam
Csak egy koporsó lesz a házam
 
Lesz a házam, lesz a házam
 
Testi börtönbe nem leszek zárva
De milliárd csillag között még is árva
Magányomban szívem néha örül
Mert nem mar már semmi belül.
 
Üres lettem, üres lettem.
 
Ha csillagokra nézel, gondolj reám
Ott lakom már én is, ez az új hazám
És ha hiányzom neked, ejts egypár könnyet
A fájdalmat elviselni így már könnyebb
 
Így már könnyebb, így már könnyebb

2004

Az én cionista gyűlöletem

Lesz baj a földön, ha nem láttok!
Betelepítenek közénk idegen sokaságot!
Elnyomnak, de szép csendben
Így folytatnak meg, arcuk sem rebben.
 
Idegenek sokasága lazítja fel
Nemzetünk szilárdságát, törik el.
Ébredni kell! A lágy szó nem elég,
Küzdeni! Harcolni kell, mert jön a vég!
 
Patkányforradalommal kezdődött el
Utána az országot, darabolták fel!
Majd vörös köd a Kárpátok felett
A világhódító mindent bekebelezett!
 
Közöttük lappanganak a Kun Bélák!
Szabad kőművesek és cionista szférák,
Kampós nagy orra alatt mosoly az arcán
Hóna alatt a korona, a markát tartván
 
Elvesz mindent a törvény nevében
Kárpótlást kér a holocaust hevében
Mert szegény sokat szenvedett nálunk!
Mi csak uszító szöveggel traktálunk?
 
Nekem nincs jogom nevén nevezni
Szégyelli a fajtáját? Vagy nem szereti?
Mert rám, ha azt mondják magyar
Büszkeség tölt el, s nem kapar.
 
Származásom nem szégyellem!
Én nyíltan a népemet éltetem!
Nem bújok holmi háború mögé!
Nem menekülök vágómarhák közé.
 
Ezeket a hősöket nem gyászoljátok?
Csak az idegent pátyolgatjátok!
Saját fajtánkat kell éltetni!
Méltó emléknappal hirdetni!
 
Hirdetni az igazságot és követelni!
Mindent vissza kell szerezni!
Aki nem így látja, az téved!
Kell a Magyar Igazság és Élet!

2004

Kapd föl a fejed!

Fejlődik a világ, a boltokban Kánaán
Számítógép, internet, minden lakásban talán
De nincs kenyerünk, nincs mit ennünk, nincs munkahelyünk,
Helyette van mobiltelefon, azzal majd integetünk.
 
A gond nem nyomja vállunkat, boldogok vagyunk,
Csatlakoztunk az EU-hoz, nem lehet rossz szavunk!
Beadtunk mindent a közösbe, semmit sem adnak,
Gazdag a mi hazánk, pénz nem kell a parasztnak.
 
Hát eladó ez a a föld, s a marha mi rajta van!
Vigyétek el szinte ingyen, odaadjam magam?
Igen! Mert hős kormányom ezt kívánja!
Kiszolgáló, rabszolga nemzet a vágya.
 
Bevallom őszintén, nincs olyan rossz sorunk!
A miliárdos multi cégnek, szinte ingyen dolgozunk!
Magyarnak lenni! Gondolkozni! Nem szabad!
Ne tüntess! Ne lázadj! Nehogy megüsd magad!
 
Jó neked a járom, amibe raktad a fejed!
Csak az igát húzod, hová tetted az eszed?
Naponta agymosáson esel át!
Nem tudsz élni, nincs már föld sem,
Oda a hazád!!!

2004

Élek, létezek

Az ember lent a lélek fent lebeg,
Baj van, ha a lélek beteg
Beteg, ha nincs irányító erő
Ez olyan, mint csonthoz a velő
Naptól a meleg fény, amit kapunk
Ettől élünk, virulunk és vagyunk!
Létezünk, mint más élőlény
Vagy nem ismert vad képződmény.

2005

Eredetem gyökere

Ősanyától kaptam életet,
Ő, aki adta, és mindent elvehet.
Bő vizű forrásból fakadó lét
Víz csobogásával áramlik szét.
Nimrud királyunk is ebből ered
Így született meg a nemzeted.
A tűz, ami összeköt az ősökkel minket,
Így éred el te is az igaz istent
Innannar, s Nannar atya köszönjük szépen
Hogy imámat hallgatod, legyen a vérem
 
Legyen a vérem, legyen a vérem a tiéd.

2005

Erős vár a testem

Erős vár a testem.
Benne lakik a lelkem.
A lelkem a templom,
s a hit a harangom.
 
Megkongatom néha,
hitem ne legyen néma
S így erősíti lelkem.
Amit magamba temettem.
 
Mert a várfalak között,
a magány beköltözött.
Nincs senki, kihez szólna,
Sem király, sem szolga.
 
Erős vár a testem.
Benne lakik a lelkem.
A lelkem a templom,
s a hit a harangom.

2005

Gyahúr

Az emberek sietve menetelnek
Gonoszak, mindent átlépnek, szemetelnek
Hanyatló világuk rothad és bűzlik
Aki nem tart velük, azt kiátkozzák és elűzik
Rossz ez a lét a földön életük megy kárba
Hiába imádkoztok a lélekerőtök gyáva.

2005

Isten nem bottal ver

Koncon marakodó kutyák vagytok
Emberi elveket eltapostok
Nem számít semmi, csak a saját érdek
Ha ellenük fordulsz, hát neked véged.
Nem baj ha szenvedsz, nem baj ha fáj
Ez így neked jó, ez így a muszáj
Milyen lehet lélek nélkül élni
Nincsenek barátok, s mindentől félni
Neked a pénz, ami éppen minden
Nekem az isten, ami neked nincsen
Hiába pénz, hiába hatalom
Ez jár neked, ez lesz a jutalom
Lelkedben magas jéghegyek állnak
A sivár hidegben napfényre várnak
Üvölt a lelked, a hidegtől kába
Üvölt bele a jeges világba
Fáj az üvöltés, senki sem hallja
Szenved a lelked, a hideg marja
Remélem én, fáj neked minden
Bízok benne, megbüntet az isten.

2005

Marcangoló fájdalom

Magányos órák,
Mélybe döntenek.
Sikító ódák,
Néha gyötörnek.
 
Zajtalan térben,
Elgondolkozom,
Szürkülő fényben,
Nem jó ez tudom.
 
Mi nyomja lelkem?
Mélyen ott mi ül?
Gyászoló testem,
A fagyban kihül.
 
De élni fáj most,
Nincs bajomra gyógy,
Szenvedni látod,
Lelkem vándorol.
 
Elmegyek messze,
Világom hagyom.
Boldogság merre?
Hol a holnapom?

2005

Megszállottság

Csillagos ég volt, bárányt áldoztam
Cikázó fény folt száll hát belém
Görcsös fájdalom taposott engem
Éreztem baj van, megszállt a fény.
 
Kilehelt testem erőre kapott
Istenek erejét éreztem, hej!
Vagy megszállt az ördög hatalmat adott
Vérszomjas lettem a harc az most kell.

2005

Méltóságteljesen

Lélekfacsart emberek
Szűkítik le a teret.
Fájdalmakból táplálkozva
Gonoszságot felhalmozva.
Arc nélküli fejek!
Simák, jellemtelenek
Az egyhangúság szinte fáj
De elviselni muszáj.
S így gyötör a lét
Vadul marcangol s tép
Torzult arccal görcsösen
Könnyezve de gőgösen
A gőg ami tart engem
Nem hajlik meg a gerincem
Mert már kell viselnem
Ezt a terhet cipelnem!

2005

Itt kell élni Várpalotán

Szél jár az utcákon
Rozsdás lakat a bányákon,
A drótpályán a csille már nem jár.
Kemény munka a föld alatt
Húsz éve, hogy megszakadt,
Emlékét szobrok őrzik már. 
 
Ez a múltad, ez a jövőd, ez a hely ahol élned kell,
A történelem poros asztalán.
Néha mostohán néha szigorúan elbánt veled,
De neked itt kell élned neked Várpalotán!
 
Csak arra kérlek istenem,
Hogy legyen meg a kenyerem,
Minden nap mit az asztalra tehetek.
Kemény munka a föld alatt
Húsz éve, hogy megszakadt,
Emlékét szobrok őrzik már. 

Ez a múltad, ez a jövőd, ez a hely ahol élned kell,
A történelem poros asztalán.
Néha mostohán néha szigorúan elbánt veled,
De neked itt kell élned neked Várpalotán!

Ez a múltad, ez a jövőd, ez a hely ahol élned kell,
A történelem poros asztalán.
Néha mostohán néha szigorúan elbánt veled,
De neked itt kell élned neked Várpalotán!

2006

Oldalak