Az én cionista gyűlöletem
Lesz baj a földön, ha nem láttok!
Betelepítenek közénk idegen sokaságot!
Elnyomnak, de szép csendben
Így folytatnak meg, arcuk sem rebben.
Idegenek sokasága lazítja fel
Nemzetünk szilárdságát, törik el.
Ébredni kell! A lágy szó nem elég,
Küzdeni! Harcolni kell, mert jön a vég!
Patkányforradalommal kezdődött el
Utána az országot, darabolták fel!
Majd vörös köd a Kárpátok felett
A világhódító mindent bekebelezett!
Közöttük lappanganak a Kun Bélák!
Szabad kőművesek és cionista szférák,
Kampós nagy orra alatt mosoly az arcán
Hóna alatt a korona, a markát tartván
Elvesz mindent a törvény nevében
Kárpótlást kér a holocaust hevében
Mert szegény sokat szenvedett nálunk!
Mi csak uszító szöveggel traktálunk?
Nekem nincs jogom nevén nevezni
Szégyelli a fajtáját? Vagy nem szereti?
Mert rám, ha azt mondják magyar
Büszkeség tölt el, s nem kapar.
Származásom nem szégyellem!
Én nyíltan a népemet éltetem!
Nem bújok holmi háború mögé!
Nem menekülök vágómarhák közé.
Ezeket a hősöket nem gyászoljátok?
Csak az idegent pátyolgatjátok!
Saját fajtánkat kell éltetni!
Méltó emléknappal hirdetni!
Hirdetni az igazságot és követelni!
Mindent vissza kell szerezni!
Aki nem így látja, az téved!
Kell a Magyar Igazság és Élet!
