Szomorú a kedvem,
Nem akar változni.
Trianonért minket,
Nem kárpótol senki?
Ide rendelt az Isten,
Magyarok vezére,
Ide rendelt hittel,
Erre az ősi földre.
Verje meg az élet,
...
|
A Bakonyi hegy
egy alvó jegesmedve,
a téli tájban.
(Haiku)
|
A döntés joga az enyém,
A súlya hasít belém,
Járom innen, járom onnan,
Az eszem jár fokozottan.
Nehezedik rám a nyomás,
Lezúz, megbabonáz.
Ha már döntenem kell
Akkor nem adom fel!
|
Útban vagyok a hetedik világ felé.
Lassan haladok, de evezek felfelé.
Száműztek innen földi helytartók.
Emberek nem istenek, csak ostoba uralkodók
Embernek vára a földön kőből áll
Isten országa, az égben nincs határ...
|
Májusi napsugár bennem vetett magot,
Az ereje csírázik, s onnan hajt nagyot.
Énemből is ered a fénynek a fája,
Aranyszínű tisztasága, ragyog a világra.
Melegségéből fakadó jó érzésem ontja,
Tisztaságból...
|
Nagy diófa gyökere,
Abból él a levele,
Szívja, szívja a vizet,
Így vámolják a földet.
A földből él mégis azt szívja,
A föld szenved és bírja,
Élteti, és nagyon félti,
Szívja, mégis óvja, védi....
|
Ez a föld a börtön
A büntetésemet töltöm
Nem öltem, nem vétkeztem
Egy reggel mégis itt ébredtem
Kicsit szűk ez a cella
Itt élek bezárva
A bírákat nem ismerem
Várom az ítéletem
...
|
A földet már nem az Atlasz tartja.
A villámokat már nem Zeusz szórja.
De kell a háború, jöjjön a rész,
Hívlak hadiisten! Jelenj meg Aris!
Jelenléted okozzon járványt!
Haragod pusztítsa el az ártányt!
Hol te...
|
Várom a harcot, a kegyetlen csatát,
érzem a szele most rajtam fut át.
Síri a csend, s bennem alkonyul,
elhalkul minden mi él:
Csak a csend hull.
Itt állok némán a harcnak mezején,...
|
Föld, föld, ami csak a hátán hordjon
Egymilliárd évig még életet adjon!
Nap, nap, ami csak küldjön meleget,
S így melegíti fel a hideg tereket.
Víz, víz, ami csak jöjjön a földből.
Hűsítsen mindent, folyjon a...
|
Regős lettem hajrá, hóha!
Megszülettem varázsszóra.
Dobbal jöttem élve keltem,
hét anyától megszülettem!
Első anyám tűznek lángja,
második, a víznek árja,
harmadik a földnek mélye,
negyedik az...
|
Őseim nyomába lépek
Nem segítenek a vitézek
Tüzet gyújtok a réten
S a csillagokat megkérem
Táncolni fogok a napnak
Az esőnek s a madaraknak
Együtt élek a fával,
De nem tudok élni a mával
Ha feszes...
|
S lőn a kígyó ki fejét kidugta,
a vörös iszapból jött a kínja,
ő maga is sáros büdös,
kedve rontó, sármos, nyűgös.
Mindenkit meg mar kit csak ér,
veszett vad küzd a hatalmáért,
sem átok, sem golyó nem...
|
A mindenség új állomása az élet,
bizonyítanod kell tudod e a szépet,
Alkotni, építeni a világmindenséget,
Hogy érdemes éltetni az emberiséget,
Ez nem oly megszokott, amire gondolsz,
Emberi aggyal ilyet meg nem...
|
Most mit tegyek?
Reggeltől estig robotolok
Nehezen létezek!
Rabszolga nemzethez tartozok?
Kicsi a bér!
Kiszolgáltatva, láncra verve!
S nem sokat ér!
Megalázottan semmi kedve!
Hazug a...
|
Emberek között járok,
mégis remetévé válok,
magamra vagyok hagyva,
eldobva, betakarva!
Tömegben az ember,
magára és magányra lel,
s így lesz a vad vadabb,
a vég eljön hamarabb!
S...
|
Egyszer eljön az én napom én is, attól félek,
Elvisz, elragad magával a lélek.
A csillagvárába fogva tart engem,
A földfelszínéről eltörli a testem
Eltörli a testem, eltörli a testem,
A feledés...
|
Édes nap, ha nem lennél,
virágzó föld mit ennél?
Mondd el, honnan meríted,
ki nem apadó készleted?
Ami élteti ezt a lényt,
azt az energikus fényt,
a melegéből táplálkozik,
s a fényéből színpompázik....
|
Ha világ fényét látod én, vagyok
Minden este újra meghalok,
Testem őrzik éjjel csillagok.
Bennem a fény ragyog,
Az ura én vagyok.
Jön a sötétség engemet, eltemet
Fekete fátyol nyomja a testemet...
|
A szó mágusai szabadon hevernek,
Szavakat fúrnak, faragnak, tekernek.
Csűrik-csavarják értelmet, hazudnak
A régi jelentése néha megmaradnak.
Hova te tovatűnő ferde szerelem?
Túl akarsz járni csekély eszemen?...
|
Az életed! Fogd és lélegezz
Harcolj érte, védekezz!
Nézz át az ördögön!
Élj az eleven ösztönön!
Kérd a szemnek a fényt!
Az orrnak az oxigént!
Követeld, ami jár neked!
Ragaszkodj! A te életed!
Az,...
|
Újból eljött a hideg téli szél,
Az erdő népe napról napra remél.
Idézi a tavaszt az énekes madárka
És nem száll színes lepke a virágra.
Fáradt fák szunnyadnak a télbe,
Béke honol a lázadó kék égbe.
Alszik már a...
|
Ha meg akarsz tisztulni,
A világ kútjában.
Nehéz oda lejutni
Leges leg aljára.
Jaj de magas a kútnak,
A kerek kávája,
Előbb lelked hajítsd be,
Úgy ugorj utána.
Hét mélységbe zuhanni...
|
Akitől én lettem
Aki értem él
A vére van bennem
Senkitől sem fél
Aki félt engem
Kinek a lelkében vagyok
Oly védtelen lettem
Fájdalmat nem hagyok
Ha kell, meghalna értem
Akinek...
|
Oly drága nekünk az élet
Mégis megölünk föld téged.
Kiírtunk minden fát s bokrot,
Helyette építünk rozsdás vastornyot.
Civilizált élőlény az ember?
Szennyez ő folyót s tengert.
Telefon, tv, technika,
A...
|
Áldom a napot mikor fénye ért engem!
Áldom az Istent hogy szívet adott nékem!
Áldom a sorsot, hogy szenvedést mért rám,
Vágyom a nem járt ösvényt, a boldog halált.
De addig is áldom életem vágyát,
Áldom hogy...
|
Ha te gyógyítasz,
a lelked erejéből,
magad áldozod.
(Haiku)
|
Alszik a lányom az ölemben
Alszik és jó a kedve.
Szép az álma, csak ő látja
Alszik és nincs több vágya.
Nevet a lányom az álmában
Nem jó neki az ágyában
Az ölemben jó és meleg,
Mi lesz majd, ha...
|
Aranyos kúton jártam,
nyárfái ölelkeznek,
múltat én ott megláttam,
lelkek hívnak szeretkeznek.
|
Amerről fúj a szél,
Ti oda álltok,
Nem számít a vér,
Nincs hazátok!
Nálatok a becsület,
Semmit sem ér.
Eladod a földedet,
Grófi rangért.
Nálunk ez nem szokás,
Dörgölőzni!
Az arcokba...
|
Asszony nyelvek körülöttem rosszat duruzsolnak,
Egye meg a fene őket békén, nem nyugodnak,
Acsarkodnak, kaparkodnak minden szíre-szóra,
Ha rossz nyelvük megállna végre béke, volna.
Nyugalmat és a békét az isten...
|
Ősi dobok hangja szól,
Tiszta fényt áraszt a hold.
Táltos táncom esőt jár
Száraz föld hűs vizet vár.
Száll a por az erdőkre,
Az aszályt nyelt legelőkre.
Ráncos bőre földanyának,
Szenved, sír, a...
|
Az a kilenc anyám, ki engem világra hozott,
az a kilenc apám ki értem megdolgozott,
az a kilenc hónap, amíg ember lettem,
az a kilenc fogam, amivel sokat ettem,
az a kilenc évem, mikor gyermek voltam,
az a kilenc...
|
Mikor a varázs kést emel az áldozatra
Akkor megjelennek a szellemek a halálszagra
A tanítványok földre borulnak félelmükben
Nem láttak még ehhez foghatót életükben.
A félhomályból előlép az erősjellem
Táncra...
|
Az élet bölcsője ringat,
halk éneke altat,
mély álomba zuhanok,
örvényében kutatok.
Az élet bölcsője nevel,
igaz, tiszta útra terel,
hosszú utam ajándék,
néha járva szállnék.
Az élet...
|
Élet az anyaméhben.
Élet mindenképpen.
Ösztön az emberekben.
Ösztön, hogy utódot nemzzen.
Alap a fajfenntartás.
Alap az önpusztítás.
Erő az életcélhoz.
Erő mindent megcéloz.
Légzés a tüdőnek jót...
|
Az életem egy rongy halom,
emberek sírását hallgatom.
Hallgatom, hallgatom, szenvedésüket láthatom.
Az életem egy rongy halom,
pártok uszítását láthatom.
Láthatom, láthatom, hazugságukat kikapcsolom.
...
|
Eltűnnek az erdők, meghalnak!
Nincs helye az űzött szarvasnak.
Kipusztul minden és így végül,
Nem lesz állat, ami elrévül.
Se vad, se vadász, se élet,
Csak a kínt, csak a halált nézed!
Látod? Ott a jövőben a...
|
Várom, de hiába várom
Keresem, de nem találom
Kutatom, de nem sok sikerrel
Járom az utam ezerrel.
Húzza az agyamat, nyúzza,
Kérem, de elkezdi újra,
Tépni az érzéseimet,
Elfeledni a kérdéseimet....
|
Lesz baj a földön, ha nem láttok!
Betelepítenek közénk idegen sokaságot!
Elnyomnak, de szép csendben
Így folytatnak meg, arcuk sem rebben.
Idegenek sokasága lazítja fel
Nemzetünk szilárdságát, törik el....
|
Csak forog az idő kereke,
Eljár felettünk sietve,
De az elmúlás legyen szép,
Gyönyörű tiszta emlék!
Ne számold a perceket,
Az elrohanó éveket,
Benned lelked fája áll,
Az idő kereke ott nem jár!...
|
Ősi erőből kitörő bátorság
Idők közötti fényévnyi távolság
Oly messze vagy, lelked oly közel
Hiába szólítalak, senki nem felel.
Csillag! Utat mutasd a végtelen felé!
Szeretném, ha lelket öntenél
Belém...
|
A születést nem választottuk,
mint ajándékot megkaptuk.
Csak tudjunk vele élni.
Örülni, lélegezni, remélni!
Az örök körforgásban járni.
Meghalni! Ébredni! Szállni,
s újra visszatérni.
E kényszerrel élni...
|
Azok a parlamentben döntenek sorsokról
Mi csak megélünk, nem látunk a gondoktól.
Ők eszmékért küzdenek két lopás között
Mi élve szenvedünk az Isten háta mögött.
|
Ez itt a nagy béke!
A XX. század jelképe.
Ahol nincs több bomba
A fáj a halál torka
Elfogytak a vadászgépek
Helyette repülnek a méhek
Nincs már harckocsi
Ha van már csak orvosi,
Célokat szolgál...
|
De mostoha ez az este,
És fájdalmas minden perce.
Mely csak óránként mutatkozik,
Örökkön-örökké jár, de unatkozik.
Gondolatok ostromolnak
Fájdalmakat így megtorolnak.
Olyan, mint szellem a palackban...
|
Magamban tartott álnok kígyó,
Kinek hangja szakító szó,
Mélyről feltörő elszánt dac!
Lelkem másik énje siratófal,
Ott tisztul le minden baj,
Ahol jó, s rossz csak zagyva!
|
Bennem vagyon a világ,
a lét, az aranyág,
bennem múlik az élet,
s hozza magával a szépet.
Bennem múlik az idő,
a folyton megújuló erő,
s bennem éled az új,
a tiszta magánytól fúj.
...
|
Betyár világ ez a mai!
Csak a lopót becsüli?
Vagy csak én vagyok maradi?
Ki a zsiványt nem tűri!
Jobb kéz ad, bal meg elveszi
Így a szegény szegényebb.
S őt koldusnak nevezi?
Pedig lehet, hogy...
|
Csak hallgatok, mereven nézem a falat,
De nem látok semmit, pedig mindent szabad.
Már tíz éve betört a demokrácia,
És gyötör a nemzetellenes demagógia.
Csak hallgatok, szótlanul tűröm a változást
Mozdulni...
|
Szabadulni ebből a századból
menekülni az összes bánattól,
A XX. Századi bűntől,
születni a tisztítótűztől.
Szabadulni!
Mögöttem hagyni az új embert,
ki csak atombombát termelt.
Szabadulni...
|
Vágtat már,
a napsugár,
Ébresztő!
Kelesztő!
Indulj el!
Harcra fel!!
Küzdjél meg,
az emberrel.
Izzófény,
Melege,
ebből lesz
majd elege.
Mindenhol
csatazaj
keserű...
|
Szent hegy tetején áll a kopjafa,
Hirdeti urát, itt fekszik alatta.
Híres ember lehetett ősidők hajdanán,
Arcképe ott feszít a kopjafán.
Itt nyugszik hóban, fagyban, hideg szélben,
Elmesélem mit tett hát...
|
Látomástól elvakulva
Téged is megnyugtat az urna
Sikoly, ami a mélyből tör fel
Soha nem enged el!
Sötét oldal! Hideg a kamra,
És ez így van elfogadva,
Kiszáradt fából a koporsó
Felette szárad el...
|
Eljött az őszi szél falevelet hordja,
Napsugár kalapjában elballag a nyár.
Hidegnek fiait most magához hívja,
Dideregve vacogjon mindenütt e táj.
A langyos ölelés a földet ereszti,
Dér fagyos takaró telepedik...
|
Életem ébren álmodom,
Szomjú vágyak úgy gyötörnek,
Felriadni minden hajnalon,
Érzések a fénybe löknek.
Száraz lelkem szívre szomjazik.
Hogy is oltanám az égő vágyát?
Tiszta életemtől elszakít,
...
|
Sárkány szárnyakon szállnék.
Vágy most ért el nemrég.
Szél süvít bele a fülembe,
Gondolat száll a fejembe.
Ég veled! Ég veled!
Hogy élni csak így lehet
Segít és emel a képzelet....
|
Bolyongok az ismeretlen térben,
Vándorolok a hűvös sötétben.
Nem lelem helyem nyugvását,
Izzítom lelkem vulkánját.
Szétfeszíti a gáz a zárt teret,
A túlnyomástól duzzadt eret.
Feszül még bennem a hangulat,...
|
Az ember lent a lélek fent lebeg,
Baj van, ha a lélek beteg
Beteg, ha nincs irányító erő
Ez olyan, mint csonthoz a velő
Naptól a meleg fény, amit kapunk
Ettől élünk, virulunk és vagyunk!
Létezünk, mint más...
|
Hegyek mesélnek a régmúlt időkről,
Őseink múltjáról, a nem látott jövőről.
Nekem meredek sziklák regélnek,
A végtelen tájak halkan mesélnek.
S rajtuk keresztül üzenet az ősöktől.
Bölcs tanítást hallgatok a...
|
Ne üss minket Európa!
Ne dönts bele a nyomorba!
Ezer évig téged védtünk
Most viszont békét kérünk.
Fogadj el ilyennek minket
Mert fájdalom fájdalmat szülhet
Inni, enni adtunk neked
Kézen fogva...
|
Úgy fáj az emlék
Utánad mennék
Árkon-bokron át
Tűzön-vízen át.
Benned a vérem
Nézel! Én érzem.
Jó ott fent élni?
Fentről lenézni?
Itt lenn szenvedés
A valós létezés
Itt a...
|
Ősanyától kaptam életet,
Ő, aki adta, és mindent elvehet.
Bő vizű forrásból fakadó lét
Víz csobogásával áramlik szét.
Nimrud királyunk is ebből ered
Így született meg a nemzeted.
A tűz, ami összeköt az ősökkel...
|
Erős vár a testem.
Benne lakik a lelkem.
A lelkem a templom,
s a hit a harangom.
Megkongatom néha,
hitem ne legyen néma
S így erősíti lelkem.
Amit magamba temettem.
Mert a várfalak...
|
Esőcseppeket,
számolom, a lelkemben,
a végtelenség!
(Haiku)
|
Magyar lobogó alatt terül ez a föld!
A zászló is jelzi: piros, fehér, zöld!
Piros a vér, fehér a tisztaság,
Zöld a föld színe, ez a kicsi Magyarország.
Itt élünk a Kárpát medencében,
Létezünk a bölcs Árpád...
|
Ez az a hely, ahová visszajárok
Ez az a hely, ahol senkit nem várok
Ez az a hely, ahol régi az álmom
Visszatér, és alig várom.
Ez az a hely és mindig ott van
A jövőben és a múltban.
A szép emlékek...
|
Te láttál már fényt a fényben?
Hallottál hangot a hangban?
Akkor nem éltél még igazán,
Csak beburkolózva magadban.
Te éreztél már fájdalmat?
Gyötrő gyűlöletet de lüktetőt,
Ami hasad de bentről tép,...
|
Hozzátok szólok! Magyar vértársaim!
Hogy halljátok bősz szavaim!
Mert minket orrunknál fogva vezetnek!
Gyűlölettől nyálzó szájjal nevetnek!
Minden cselt, s fortélyt felhasználnak!
Hogy e földet a porig...
|
Zaklatott érzések tántorognak,
Bolyonganak, néha hazudoznak.
De talán nincs irántam érzelme,
ha van csak Isten kegyelme.
Bár az érzészivatar simogató lágy,
hasogat, éget, bizsereg a bő vágy.
Arrogáns...
|
Ebben az életben fáklyaláng vagyok,
Magamból csak füstöt hagyok,
Gomolygó fekete felhőm száll,
Kevereg-kavarog, tisztul már.
Magamban hordom tűznek fényét,
A vakító világ minden rémét,
Azt, amit megérteni nem...
|
Fény felhők az égen,
karikáznak szépen,
masíroznak sorban,
az égre festett szóban.
Szélnek arca bontja,
felhőcsíkot sorba,
kisze-kusza térben,
hóban, fagyban szélben.
Fagy felhőben...
|
Fényben ébredjetek,
Ébren álmodjatok!
Népünk múltjára,
Vigyázzatok!
Mindig összetartva,
Kéz a kézben fogva,
Őseink útjánál,
Maradjatok!
Vállunkat összevetve,
Haragunkat...
|
Távkábítás a médiából
Népsokkolás a gazdaságtól
Robbanásig feszül a levegő
Ne tűrj tovább, itt az idő.
Nincs jogod! Csak dolgozni!
Nincs életed! Csak szolgálni!
Rabszolgatartó társadalom
Meddig...
|
Ki az a lény, aki irányítja az embereket?
Mi az az erő, ami vezeti a szemeseket?
Mit jelent az a szó, hogy hit vagy isten
Jelentése égbemenő! Vagy ereje nincsen?
Milyen hit az, amit pénzért árulnak.
De más népek...
|
Vadvirágnak érzem az illatát,
Szeretem színes vigaszát.
Oly védtelen, mégsem magányos
Oly gyönyörű, színe látványos.
Lenyűgöz engem törékeny léte
Letaglóz méz ízű sós vére.
Lennék dolgos méh, rászáll,...
|
A lapra egy kulcsot rajzoltam,
Ezt a kulcsot a kezembe gondoltam.
Nyitna kaput és törne gátat,
Így emelné magasra a bennem égő vágyat.
Mert e tárgy nyitja lenne a léleknek
Útmutatója a megtévedt embernek.
...
|
Tűzből eredő élet
Ha túl közel mégy, éget
A szélistenek hátán
Kacag rajtunk a sátán
Hát nevess, nevess
Nevess te átkozott!
Rajtad, s benned
Semmi sem változott
Gyűlölj engem
Inkább...
|
Az emberek sietve menetelnek
Gonoszak, mindent átlépnek, szemetelnek
Hanyatló világuk rothad és bűzlik
Aki nem tart velük, azt kiátkozzák és elűzik
Rossz ez a lét a földön életük megy kárba
Hiába imádkoztok a...
|
Gyermekkorom éveiben Öskün nevelődtem,
Amit kaptam ajándékba azzal fel is nőttem.
A meredek hegyek között sziklák odújában,
Futkároztam, csavarogtam, sokat bújócskáztam.
Árvalányhaj tengerében mindig megpihentem,
...
|
Szunnyad a fény
Ha eljön az éj
Leszállt a folt
S ébred a hold
Alszik a táj
Pihen és vár
Suttog a szél
Halkan zenél
Csillag vigyáz
Eget szitáz
Esti tudat
Utat mutat...
|
Ha szükség hozza tűzben, járok
Lángnyelvekkel harcba szállok,
Vizet, a földet magamba fogadom,
Úgy kiáltom minden a rokonom.
Ha szükség hozza életfa, leszek
Égbe tartok földből eredek,
Gyökeremmel...
|
Széllel kelek és széllel fekszem,
Végtelen pusztán élem életem,
Városok terjednek erdők, tűnnek,
Őrjítő gonosz fájdalmat szülnek.
Hagyjatok élni ezen a földön!
Őseim földjén hagyjatok élni!...
|
Halál csókja lehel engem,
Pusztulást hoz lélekben.
Szívem levét kifacsarja,
Érzéseimet elragadja.
Emlékeim zsákba raktam,
Elvermeltem, jól elástam.
Ha hiányzik kikaparom,
Szívem melegével tartom....
|
Meghalt a családtag készülnek a torra,
Mindenki jót zabált elfogyott a torta,
Jól érzi magát az egész család?
S neki már kukacok eszik az agyát.
A pereputty felvette a fekete göncöt,
Emlékére vedelik literszám a...
|
Ahogy a koporsón kopog a föld,
Dübörög a sír lassan testet ölt.
Megint kitéptek egy darabot belőlem,
Idő kell, hogy szívemet megtöltsem.
Hogy szeretet gyertyája fényt adjon,
A kaparó fájdalom eltakarodjon.
...
|
Nem az a fontos kinek imádkozol,
Nem az a kérdés hogy hogyan áldozol,
A romlott új világban egy a lényeg,
Az ifjúságnak ragadjon a bélyeg,
Szer a tűben véredben árad szét,
Megjelennek a lebegő fekete lepkék,
...
|
Ameddig tüdőm szívja a levegőt
Szívem üti az élet ritmusát
Amíg meg tudok állni a talpamon
Addig védelmezem a hazám.
|
Hogyha volna hét életem,
Lefejteném koldus lelkem,
Mind a hétszer megtisztulna,
Isten elé úgy indulna.
Megtisztulna csillagokban,
Eget verő víg habokban,
Megtisztulna földnek mélyén,
Sötét verem...
|
Útban vagyok, a hétvilág felé,
Úgy járulok, a csillagok elé,
Szarvas vagyok, csillagúton járok,
Úgy vágtatok, hogy gondolatban szállok!
Lelkem lebeg, fényszárnyam ki bontom...
|
Nyílt ez a terep a védteleneknek,
A talpraesettek is megfeneklenek,
Hideg szárító szél átfúj rajtuk,
Sorvad, aszalódik szárad az arcuk.
Milyen világ az, amitől félni kell?
S ettől romlik az ártatlan ember?
...
|
Aki az asztal mögött ül
Aki hamisat prédikál
Ő érzi magát remekül
A Holocaust Cannibal.
Szívja, szipolyozza a vért
Persze békét ordibál
Tőled soha nem kért
A Holocaust Cannibal.
Mert...
|
Néha szomorú vagyok
Ezért keveset adok
Belőlem csak neked
Amit szeretnék veled
Villanyozz fel engem
Arra vár a lelkem
Vagy csak szeretnék
Mint bennem színes lepkék
Szállnak virágról virágra
...
|
A szikkasztó nap sugara szárít,
A borzasztó hőség szédít, kábít.
Láthatatlan csövön szívja az erőmet,
Egy izzó tű nyomja a velőmet.
Ez az izzasztó meleg, ami sápaszt
A fájdalmas hallgatás, ami fáraszt.
Erőre...
|
Áldás a nagy áldás
Mindenkire szálljon
Vágás a kardvágás ellenséget lekaszáljon
Hej rege, hej rege, hej virradó
Hej rege, hej rege, hej csillogó
Hej rege, hej rege, induló!
Végtelen...
|
Aki Magyar földön él,
ezen nyelven beszél,
és nem tud magyarul érezni,
Csatamezőn fog elvérezni.
Nem akarom megélni a véget,
építsük a magyar népet!
Köztünk is sok a selejt
XX. század ilyet nevelt...
|
Hallottam már sok dicsőítő költeményt
Dalt, prózát és hős regényt
Daliás vitézekről, ki a rosszaknak árt
És megvédi az ősi földet, a hazát.
Várvédőkről, katonákról s nagy túlerőkről
Bátor ifjakról, hatalmas...
|
Mindenki csak szívemből, s lelkemből visz el egy darabot,
De a bajban szépen sunyin magamra hagyatott,
Hiába is ontom szavam az igazságra nem hallja senki,
Vagy nem akarja meghallani, csak futni gyorsan elmenni.
Mire...
|
Él bennem egy belső táj,
Hol béke honol,
Velőig hatol.
Kitárom a világkapumat,
Hol jóságos fény,
Árad szerte-szét.
Ott nincs könny se fájdalom,
Nincsen öröm
Nincsen fájdalom.
|
Világé a szívem,
zenéé a lelkem!
Ha létezik IsTen,
az lakjon én bennem!
Magány hangját hallom,
csendesen megszólít.
Életem meg vallom,
a bűnöm meg hódít!
Megbántam már bűnöm,
...
|
Földnek a méhéből törjön elő,
a tiszta forrás a lét teremtő,
jéghideg testével utat ha vág,
nem álja útját, sem szikla, sem gát.
Ó te édes, te színtiszta víz,
testemet, lelkemet, frissítő íz,
kanyargós...
|
Szkíták vére folyik bennem,
Ősmagyarok földjére születtem.
Hol van a dicső nemzet hangja?
Eltűnt Európa nagyon akarta!
E népet nem lehet megölni,
Rabbá tenni láncra verni,
Európa szíve benned élünk,...
|
Koncon marakodó kutyák vagytok
Emberi elveket eltapostok
Nem számít semmi, csak a saját érdek
Ha ellenük fordulsz, hát neked véged.
Nem baj ha szenvedsz, nem baj ha fáj
Ez így neked jó, ez így a muszáj
Milyen...
|
Szél jár az utcákon
Rozsdás lakat a bányákon,
A drótpályán a csille már nem jár.
Kemény munka a föld alatt
Húsz éve, hogy megszakadt,
Emlékét szobrok őrzik már.
Ez a múltad, ez a jövőd, ez a hely ahol...
|
Ha már a szám szólásra termett,
S rajta keresztül tölti be a termet.
Akkor én azt számom tartom,
Hogy számottevő tudást adjon.
Mert nehogy számkivetett legyek,
Én nem akarom, hogy száműzzetek!
Ha ember számba...
|
Nem kell senkinek az üres lélek
A benne ébredő furcsa lények
S marják, tépik darabokra szét
Nekem a halálom, és neki a lét
A lét a tét az életben fontos
Működik az óramű pontos
Percről-percre rothadó...
|
A Huszonegyedik századba lépek,
A jövő helyett a múltba érek.
Nem hallani az ember szavát
Csak a gépzaj hallatja magát.
Földből kinőtt Plaza várak
Árnyékkal takart régi kis házak.
Látszólagos ez a...
|
Fejlődik a világ, a boltokban Kánaán
Számítógép, internet, minden lakásban talán
De nincs kenyerünk, nincs mit ennünk, nincs munkahelyünk,
Helyette van mobiltelefon, azzal majd integetünk.
A gond nem nyomja...
|
Kellene egy élet,
Ahol kapni szépet,
ahol a szeretet
Naponta megetet.
Kellene az érzés,
A Jóságtól békés,
Hol nincs árva ember,
Csak jóság tenger.
Kellene megbékélni,
Nyugodni...
|
Te láttál már fényt a fényben?
Hallottál hangot a hangban?
Akkor nem éltél még igazán,
csak beburkolózva magadban.
Te éreztél már fájdalmat?
Gyötrő gyűlöletet, de lüktetőt!
Ami hasad bentről tép,
...
|
Kérdezem én! Miért szép az élet?
Ha bármit megteszel az életedet is félted!
Akkor is kérdezem én! Miből jön az álom?
A megfejthetetlen az irányadó éjjel látó.
|
Bolygók a világűrben,
Keringenek a sötétben,
Hosszú útjuk meg van írva,
Nem bőrre és nem papírra,
Nem emberi kéz alkotta,
És nem tátos varázsolta.
Miféle erő teremtette?
Ki a világűrbe repítette.
...
|
Európa hadiösvényén járunk
Nyugtiak haragjától nem félünk
Ma már senkit nem bántunk,
Mert ezer éve megtértünk.
Mennyit ér az ember, ha nincs béke
Mit érhet a rang, ha nincs jövő
A romlásnak legyen most...
|
Járom az utamat én,
Az élet furcsa tengerén.
Hullám verte partjainál,
Kis ember hiába ordibál.
Evezünk végtelen vizeken,
Véget nem érő síneken,
Szívfájdító szomorúság,
Az élet csupa furcsaság....
|
Belém mart a kígyó
Miért tette nem tudom
Nem biztos, hogy így jó
Várom a holnapom
Elszaladt az ereimben
Szanaszét a méreg
Megerősödtem a hitemben
De megviselt az élet
Mosolyog rám a...
|
Te bortól mámoros gondolat
Félelmet keltő arculat
Magánytól csendes fájdalom
Halállal megvető szánalom
Te erdőtől duzzadó szívverés
Vértől pirosló szenvedés
Arannyal megrakott gazdagság
Ármánnyal...
|
Az ember irigy telhetetlenségben él,
Az a lényeg hogy jól érezze magát.
Ha bajban van, rohan hozzád segítségért,
Ilyenkor nem jelenik meg a sok álbarát.
Ha segítesz téged a földbe, taposnak el,
Átlépnek...
|
Menne a lelkem az égbe
Menne, de nem engedem.
Táncolna fenn a fénybe
A távoli végeken.
Szűk neki a testi börtön,
Szűk neki a világ.
Nem szeret itt a földön
Keresi a jó irányt.
...
|
Tőled semmi sem fáj,
Nem baj, hogyha muszáj
Tőled semmi sem árt
Nem okozol bennem kárt
Tőled minden szép
Érted küldöm a fényt
Tőled annyi a jó
A sok kedves szó
Belőled a kedvesség...
|
Elszakadtam a másvilágtól, mint gyümölcs a fától,
Megrekedtem vágyaimtól, dobom hangja távol,
Segítőket ott találtam, hol még nem is jártam,
Tétlenségből felélesztő látomást ott láttam,
Bolyongtam üres terekben, mint...
|
Ezer év után keletre néz a jurta ajtaja
Hamvaiból felébredt az ősi földanya
A férfiak újból hosszú hajat növesztenek
Kurjantással pogány dallal örvendeznek
Felébredt büszke erő testemből áradj
Ezer éves...
|
Szárnya szegett turulmadár
Őshazától messze jár
Rácsok mögött van a teste
Magyarok közt él a lelke
Ott repül fent a szélben
Hej rege táncol a kék égen
|
Elment, elment egy lélek,
Itt hagyott mindent mi élet,
Itt hagyott mindent e földön,
De vár minket vár!
|
Hogyha hív ez a szél,
Akkor indulnom kell,
Felébred a remény,
Az ősök lelkével.
Napatyám fénye vár,
Íze oly bódító,
Megszólít az atyám,
Mennyei hívogató.
Teljesül a remény,
...
|
Földön élek,
Lelkem szárnyal,
Bennem élő
Tündér angyal.
Elvarázsol,
Szép világa,
Életfának,
Aranyága.
Porból lettem,
Tűzben égek,
Megszülettem,
Visszatérek,
Eső...
|
Álomból, ha felébredek,
rögtön itt vagyok.
Gyógyítani lelkemet,
jöhetnek orvosok.
Kipakolhatják belőlem,
belső dolgaim.
Lapíthatják hegyeimet,
s lelkem fodrait.
Szívem hangja azt sugallja,...
|
Lelkek ha sírna,
könnyek tocsogna,
fájdalom húzza,
szívemet szúrja,hegyes tű.
Hegyes tű, izzó tű.
Karmok megfognak,
szét marcangolnak,
húsomat tépik,
fájdalmam nézik, hidegvérrel.
...
|
Rómeó vérzik ezer sebből,
Szürkül a világ az őrülettől,
Júlia szerelme az ördögé lett,
Eldobta magától a mérget.
Szeretetből születtünk pokolba,
Amit kaptunk az ördög, hozta,
Hiába megváltás a halálba,...
|
Lennék hideg ki futkosna a hátadon,
őrjítő érzés titkos vágyadon,
lennék gondolat, kit magadba tartasz,
vagy bűntudat, kit csak takargatsz.
Lennék vágyad, éhes lelkedben,
ki elönt és árad, zúgó testedben,...
|
Ma felkelek, munkás leszek,
Pontos időre járok,
És csak munkát látok.
Ma felkelek, író leszek,
Könyvet írok, alkotok,
Szellememmel harcolok.
Ma felkelek, költő leszek,
Versek sorait ontom...
|
Magam vagyok, szociális,
a szegényekkel szolidáris,
vörös sarlóval az utat vágom,
a csillagból szegfű lett barátom.
Magam vagyok, liberális,
tiszta szívvel kapitális,
az elvtársakat gyűlölöm, utálom,...
|
S magamra hagytak, csak szép szavakkal azt mondják, hát melletted vagyunk,
de érzem a hanglejtésből, mondhatod hinni neked nem, tudunk.
Így lettem e világ hontalan árvája, kit csak üldöz a balszerencse,
így adom oda szívem üres...
|
De ha az ember magára marad,
nincs más csak az akarat.
Nem kérdezik meg tőle,
vajon él e még a lelke őre.
Magányba szorulva, egyedül élni,
titokban szenvedni, és félni.
titokban sírni, halkan remélni,...
|
Hagyjatok engem magamra,
had éljek beburkolózva,
tüskék a lelkembe szúrtak,
sziklái apróra zúztak.
És csak magamban élek,
így múlnak az évek,
és csak magamban járok,
láncolt lelkemmel szállok....
|
Jéghideg szél veri az ágat,
téli hűvös hajnalon.
Éhség kaparja bennem a vágyat,
mégis magamba hajszolom.
Teremtő erőmet eldobva,
életért harcoló szavam.
Világ elöl magamba elbújva.
magányba...
|
Ordító vadság költözött be a világ szívébe,
Oda, ahol rég a szeretet lakott a mélységbe.
Tábort vert a durva szavak végtelen igája.
Csak az átok hallatszik ki ez az ördög imája!
Pusztító vágy öleli fel az emberek...
|
Félő emberek hitbe gyülekeznek,
A halál rózsájával ölelkeznek.
Egy jobb lét reménye kacérkodik,
Egy új kreált isten előbújik.
Sok ezer éves írást emlegetnek,
A mai nyelvvel, terelgetnek.
Régi értelmű új szavak...
|
Magányos órák,
Mélybe döntenek.
Sikító ódák,
Néha gyötörnek.
Zajtalan térben,
Elgondolkozom,
Szürkülő fényben,
Nem jó ez tudom.
Mi nyomja lelkem?
Mélyen ott mi ül?
...
|
Oltalmad legyen rajtam,
Szólni már nem bír ajkam.
Fohászkodtam már eleget,
Nem is tettem egyebet.
Fáradt fejem lehajtom,
Pihen tajtékos arcomon.
Kérges tenyerem erőtlen,
Megfáradt az erdőben.
Az...
|
Csillagos ég volt, bárányt áldoztam
Cikázó fény folt száll hát belém
Görcsös fájdalom taposott engem
Éreztem baj van, megszállt a fény.
Kilehelt testem erőre kapott
Istenek erejét éreztem, hej!
Vagy...
|
Földből született a testem,
levegőégből a lelkem,
tűzből jött a szerelmem,
vízből a fájdalmam a könnyem,
és megszülettem, világra jöttem,
életre keltem....
|
Lélekfacsart emberek
Szűkítik le a teret.
Fájdalmakból táplálkozva
Gonoszságot felhalmozva.
Arc nélküli fejek!
Simák, jellemtelenek
Az egyhangúság szinte fáj
De elviselni muszáj.
S így gyötör a lét...
|
Lehetek ember,
Melyben szeretet ver.
Kegyes lehelet,
Emelte lelkemet.
De bennetek,
Mely teremtett
Ember kel?
Kegyes?
Rendes?
Tettes?
Szerelmetes?
Keresek nektek,
Veretes...
|
Menetel a katona egy, kettő,
Kezében füstölög a puskacső,
Lépést tarts! Három, négy!
Elöljáró jobbra nézz!
Menetel a katona egy, kettő,
Arca rideg, rettentő.
Figyelem és vigyázban állj!
...
|
Hány bőrt nyúz le rólam az állam?
Nem segít, ha felkopik az állam!
A kisebbséget támogatja!
A Magyarjait éhen hagyja!
Dörzsölődnek mindenhova
Segget nyalnak! Lesz Amerika!
|
Sír bennem a bánat.
Könnycseppet ejt egy párat.
Egy igazán ősi népért.
Vagy egy elfelejtett eszméért?
Elpárolgott dolgok, szokások.
Teljesen torzult vonások.
Igaz! Nem jó úton haladunk,
Lejtőn lefele...
|
Meg tanultál IsTen nélkül élni,
Besúgni, megalázkodva kérni!
Sírni a nyomorúságodon,
Élni a penészes otthonodon.
Magad tetted azzá, ami lett,
Ez mind, mind belőled teremt.
Az ami belűről él az te vagy,
...
|
Mond meg nekem lelkiismeretem!
Miért pont istent keresem?
Mondd meg nekem lelkiismeretem!
Miért nem a rosszat szeretem?
Mondd meg nekem lelkiismeretem!
Miért jóság a kenyerem?
Mondd meg nekem lelkiismeretem!...
|
Napfény, ami meleget szállít
Meleg, ami földet szárít
Föld, ami növénynek őre
Fű, fa, bokor, virág vagy tőke
Tőke, ami jó bort adjon
Jó bor, ami vigasztaljon
Vigasz, ami reményt adjon
Remény, ami...
|
Tétlenség kabátja rajtam,
Pedig dolgozni akartam.
Építeni a jövőm tornyát,
Munkásként nem rabszolgán!
Építeni építhetek.
Magas házakat emelhetek.
De abból nekem nem jut.
Remény belőlem fut.
...
|
Nehéz a bányászok élete,
Mindig mocskos a két keze,
Reggel hattól kettőig,
Vagy este tíztől hajnalig.
Kétkezű munka húzós nehéz,
A kizsákmányoló nagyon merész,
Kemény a meló kevés a bér,
Ha nem...
|
Nagyhatalmak, kishatalmak,
sakkoznak, malmoznak,
dróton rángatott bábukkal,
rongybabákkal játszanak.
Életekről döntenek,
szórakoznak sorsokkal,
tollvonással gyilkolnak,
demokratikus szavakkal.
|
Napban nap vagyok
Fényemmel hódítok
Tüzem öröm másnak
Örök fénysuhanásnak.
Tetszetős létem
Érdemem kétlem,
Képes felem ég,
Jaj! De öröm még!
|
Ne hagyj békén
Úgy dúsít az élmény
A párolgó órák
Ugyanazt mondják.
Fájdalomtól a jóig
Az utolsó szóig
Bennem a rejtély
Benned a szentély
Orkán vagy vihar
Pusztítani akar...
|
Ne hidd el, hogy egyedül semmit nem tehetsz!
Ne hidd el, hogy pénzeden mindent megvehetsz!
Takarhatod magadat, jobbá úgy sem válsz.
A Jó Isten szemében, mindig nyitva állsz!
A bűntudat én vagyok ki a jót, kutatja!
Ne...
|
Nem kell a megbocsájtás
Nem kell a bocsánat!
Nagy baj, amit teszek?
Ha szeretem a hazámat!
Nem kell!
Az is bűn, ha küzdök érte,
Akkor hát bűnös vagyok!
Kik milliárdot loptak tőle
...
|
Ne pusztítsd el a földet
Mert ő is megöl téged!
Ne árts a fának
Adj jelet a mának!
Ne irtsd ki a vadat
A szarvast, a halat!
Hagyd élni az erdőt
S virágozni a mezőt!
Ember! Ne pusztítsd,
Inkább...
|
Nem kell senki szánalma!
Tétlen emberek fájdalma!
Siránkozásuk éneke,
Ez tétlenségük fegyvere!
|
Nem vagyok én e világnak más,
csak csörgedező patakfolyás,
abban a patakban is egy kő,
egy folyton mozgó, görgő.
Nem vagyok én e világnak más,
csak csörgedező patakfolyás,
az aki a sziklák között oson,
...
|
De mostoha ez az este
Fájdalmas minden perce
Mely óránként mutatkozik
Örökké jár, de unatkozik
Gondolatok ostromolnak
Fájdalmakat megtorolnak
Olyan, mint szellem a palackban
Mint képmutatás a...
|
Kerek erdő szögletes teteje,
Ott él az öreg remete,
Magány az egyetlen barátja,
Ember, ami ezt az érzést kiváltja.
Ő így pendergeti mindennapjait,
S ritkán mozdítja ajkait,
Szóbeszéd ritkán hagyja el...
|
Örök kőbe vésve,
a rég törvénye.
Tengri szavának,
emléke.
A szarvasnak népe,
örök kőbe vésve,
dicső harcosoknak,
emléke.
Örök fára írva,
kopjafába róva,
a régi magyarnak...
|
Egy lélek távozik
Egy csillag felragyog
A test kárhozik
Amit a lélek itt hagyott
Fénye erős az égen
Éjszakákon át
Fenn a csillagréten
Tiéd a nagyvilág
Az öreg holdanya
Vigyáz...
|
Sárguló levél,
a nap fényével ébred,
és azzal nyugszik.
(Haiku)
|
Őszi napsugár,
mint tű a lágy selyemben,
könnyen utat tör.
(Haiku)
|
Narancsból szegfűbe,
szegfűből narancsba,
az élet mindig változik,
őszből, télbe, tavaszba.
Jobbra állok, balra állok,
nem tudom hogy hol vagyok,
a középutat nem találom,
szélső úton haladok....
|
Tiszta tudatállapotból induló megtisztulás
Az érzékszerveink által jóváhagyott megmozdulás.
Agybizsergető szerekben megbújó idegen lények
Szerves együttéléshez segítséget tőlem kérnek.
Nem látod, mégis a...
|
Csordultig tele a pohár,
Nem tudom már hol a határ.
Örömtől és fájdalomtól kába,
Ez a már a szenvedés vára.
Elértem egy bizonyos pontot,
És torkon ragadtam a torkot.
Iszonyúan vetem bele magam
Az...
|
Harcolni kell! Az élet is ezt diktálja.
Ez a kényszer visz bele a pusztulásba.
Ilyen az élet, könyörtelen és mostoha!
A tét a léted, térj hát a sorsodra.
Kell ez a harc, tested-lelked éhezik rá
Ez a hadisarc, a...
|
Végtelen hóban,
Roppan, koppan,
Láncos botnak,
Hangja, marja.
Ködfelhőben,
Csörren, zörren,
Rénszarvas,
Kolompja, mondja.
Négy pata dobban,
Toppan, gyorsan,
Hajszol a...
|
Hittem én is szűz lélekkel
Minden embert a jó szándék vezérel.
De a tapasztalat mást mutatott
A sok öröm helyett bánatot adott
Szeretet mérge a vadösztön vezérel?
Ököllel üss, ne tenyérrel!
Ez a világ már csak...
|
Minden jóság elbújik bennem.
Beteges kórság lett a testem.
Fekete és büdös, mint a kátrány,
Koszos, de őszinte ez nem hátrány.
|
Az ember a legrosszabb lény
Benne a rontó gén
Nekünk csak ez jutott
Az emberiség megbukott.
Nekünk nem kell a tisztaság?
Az erkölcs és bátorság
Ez az eszme is romba dőlt,
Az emberiség neve...
|
Haragban s gyűlöletben,
elmúló fagyos fergetegben,
s rögtönzött érzések vágyában,
így élek a sodrásban.
Eltaposva!
Nincs apály, és nincs dagály,
csak a szívemben váró muszáj,
de hamar születik...
|
Fekszik egy fa lenn a sírba,
Rovással van beleírva,
Magyar vitéz keze nyoma,
Le van vésve gondolata.
Ezer éves ősi emlék,
Vitéz rótta ez nagyon szép,
Fába vésve írogattak,
Ez járta az ősmagyarnak...
|
Hét repedés a föld mélyéből,
Hét üreg nyílik a sötétségből,
Hétrétű barlang a világ szája,
Kétirányú folyót az élet járja.
Hét földön barangolva mászok,
Hét erdőn hét tisztást látok,
Tisztáson fagyott...
|
Siratom el siratom,
Hazám büszkeségét,
Magyarországom beteg,
Érzi a végét.
Siratom el siratom,
A népem pusztulását,
De ne oszlassuk el,
Árpád vezér álmát.
Siratom el siratom,
...
|
Vér van bennem, vörös akár az ég
Hun büszkeségem nagyon bennem ég
Magyar földön van csak maradásom
Itt születtem, itt legyen a halálom!
Bakonyi utakat, erdőket ismerem mind.
Várom a jelet. Nannar majd int!
Hová...
|
Beindult a lelkem vágya
Beletaszít a nagyvilágba
Rám ordít a világ őre
Lelkem nyakán van a tőre
Hallgass, nyughass lélek
Nyugodj meg, mert megidézlek
Elátkozlak, megbüntetlek
Megalázlak, eltemetlek!
|
Hát nem teszem tönkre a fejem!
Hóhér azt le ne vágja!
Hiába van itt a helyem?
Sorsomat senki ne bánja.
Elbujdosok inkább a hegyekbe
S barlanglakó leszek
Én istenem ki az egekbe
Hozzád szólva imát...
|
A szél járása,
apró fuvallatokból,
viharrá ébred.
(Haiku)
|
Azok a Parlamentben döntenek sorsokról,
Mi csak megélünk, nem látunk a gondoktól.
Ők meg szabad életért küzdenek két lopás között
Mi megcsonkítva szenvedünk az isten háta mögött
Azok szájalnak bár már nem értik...
|
Üldöz a rendszer martaléka,
Én vagyok őseink tartaléka.
Bennem vetettek reményt s hitet,
Én vagyok az adós, aki majd fizet!
Nap, mint nap korbácsolnak, vernek,
Üldöznek, hajtanak, kergetnek,
Szarvas...
|
Oly kék az ég
Oly zöld a fű
Az élet nagyon nagyszerű!
Úgy állnak a fák
Úgy éget a nap
Élünk a fehér felhők alatt!
Az emberiség
Boldogsága
Belekiabál a nagyvilágba!
Hogy...
|
Nem kell senkinek az üres lélek
A benne ébredő furcsa lények
S marják, tépik, darabokra szét
Nekem a halálom, de neki a lét
|
Hangtalan árnyak suhannak át fejemen,
Éles kaszakéssel borotválnak mereven,
Nyúznak, zsigerelnek csontomat, kaparják,
Elégedettségem elveszik csak a semmi odaát.
Kongó üresség, dübörög hangosan a semmi,
S vízhangja...
|
Bennünk tágul a lét,
A végtelen tengerkék,
Az élet örvénye vár,
Nyughatatlan már.
Minden hangja keres,
Zajongása heves,
Lágy simogató,
Dallama hívogató.
Lépj a fények útján,
A...
|
Nekem a toll
Neked a szó
Nekem a szép
Neked a jó
Nekem a lélek
Neked a pénz
Nekem az élet
Te ettől félsz.
Nekem az erő
Neked a magány
Mint csont és velő
Te vagy a...
|
A felkelő nap sugara
Ébredezik már az új haza!
Jó reggelt! Magyarország!
Virradj! Itt az új világ!
Elmúl t a hideg éjszaka,
Elvonult a sötétség hada!
Ifjúság nyisd ki szemed!
A bátorság legyen veled!...
|
Testem beszél neked,
te észreveheted,
te kapod a jelet,
várja hogy magadévá tegyed.
Testem beszél veled,
tiszta érzelmeket,
jelet jellel észlel,
nem csak szóval érintő kézzel.
Testem...
|
A múlti gulágot élve járom,
Túlélem őt hét határon.
Hiába nyúzza a lelkem,
Hiába tesz tönkre engem.
Szabadság vágyát ki akarja ölni,
Az egyenességet jól megtörni.
S aztán kiszívott testem nedvét,
Magába...
|
Szálljon szerelem szárnyán,
Szívem úgy repes,
Vágtat az érzés fáján,
Szomjoltó csókja keres.
Pirosló arcomon csókja,
Karjai fojtogató,
Belőlem életét hozza,
Kanyargó ösvényfolyó.
...
|
Ősanyától kaptam életet,
S ő adja majd a végzetet.
Velem van mindig, mindenhol
Lehet élet vagy maga a pokol.
Szólok én! Hát megszülettem!!
Egy új életet teremtettem
Véremből vált erős vérré,
...
|
Bakony erdő közepén,
ősidőkre jár,
fehér sziklák tetején,
gyógyerő meg vár!
Bakony erdő szelleme,
végtelenből jő,
Eltűnik a semmibe,
léte teremtő.
Fenyves, tölgyes erdőkben,
...
|
Állj vigyázzba, ha a Himnuszt hallod!
Közben ne rezdüljön az arcod!
Add tudtára a nagyvilágnak,
A magyarok e dal hallatára felállnak!
A tiszteletedet nagyra értékelem,
Nemes szándékodat, pedig tisztelem!
Ne...
|
Világnak a szélén,
Gondolatom mélyén,
Ott ahol a madár sem jár
Ott van a csodavilág.
Higgy a tündérmesékben! Higgy a tündérmesékben!
Higgy a tündérmesékben! Higgy a tündérmesékben!
...
|
Tündérek kertjében, szerelemnek fája,
A szív lüktetésétől borul be virágba.
Minden ágán van egy aranyalma,
Aki megkívánja, az leszakajtja.
Méz ízű almát, ha eszed, ha falod,
Az éden ízével magadat...
|
Úgy járom az utam mint patak a folyását,
Hegyek között hömpölyögve sebes kanyargását,
Földanyámból eredtem tőle kaptam létet,
A testéből kifakadtam onnantól úgy élek,
Útra keltem tekeredtem könnyebb utat jártam,
Míg...
|
Túl vagyunk egy évezred korszakán
A régi felfogás megváltozott már.
Mivé lettünk azt még nem tudom
Bizonytalanná vált a holnapom.
Itt vár egy új világ, nem olyan, mint rég
Jaj te szegény ó magyar eljön már a...
|
Legyen népednek nagy jurtája,
Kívánságát lesse száz szolgája!
Hátralévő életed békében teljen!
Évről-évre több kancád elljen!
Annyi kecskéd legyen, mint fűszál a réten,
Annyi juhod, mint csillag az égen!
...
|
Beleolvadni,
a nyári napsugárba,
lélekemelő!
(Haiku)
|
Rendszerváltók,
Élnek, félnek.
Gyönyörködnek munkájukban.
Kételkedve,
Látjuk, várjuk,
Az új világot otthonunkban.
Érdemleges,
Szóban mondja,
A hazugsággyár tv, rádió.
Előre gyártott,
...
|
Szemében ott van a hiéna,
ravasz tekintete üldöz néha.
Arca sunnyogó, mindig figyel,
keresi, várja mit vehet el!
Ugrásra készen prédára vár,
de ami hajtja nem a halál,
nem a zsákmány, ami neki kell,...
|
Ki menti meg a világ bűneit?
Ki lesz az áldozati bárány?
Hogy mentik meg az ember dolgait?
Ki az a hatalmas bálvány?
Mit jelent az a szó: bűnmegbánás?
Melyik ima oldoz fel alóla?
Mikor érjük meg az...
|
Egy olyan világban élek,
Ahol ölnek a gépek.
Megnyomorított lelkek,
Örvendezve menetelnek.
Masíroznak az úton,
Apró pénzért nyomorékon.
Nyomorékon összetörve,
Kifacsarva, örvendezve!
...
|
Vár a munka,
dolgozom!
Létem húzza,
hordozom!
Vár az élet,
létezem!
Adjon szépet!
Kérhetem!
Vár a jóság!
Mosolyog.
A forróság,
gomolyog.
Vár a tiszta...
|
(csillagfényben, a sötétben)
Csillagfénybe, fent az égen
Ott úszunk a sötétben.
Régi álmom, hiába várom,
Atilla jöjjön el az én királyom.
Fényes kardja, hun oltalma
Megragadja a turul...
|
Varázsének töri át,
A holdfényes éjszakát.
Táltos dobol, hangja szól,
Regél nekünk ősmúltról.
Ébredj csillag, talpra hát!
Mondok érted új imát.
Hívlak téged holdanya,
Az éjszaka csillaga.
...
|
Az öreg idő késő őszre jár
Száraz fákra csak a varjú száll
Károg egyedül az öreg dolmányos
Hirdeti a világnak, hogy magányos.
Fáradt és hűvös tekintete
Gyászba borult az egész élete
A gyász színe...
|
Várvölgyben hosszú séta elgondolkodtató,
Sáros keskeny ösvény cikázó s kanyargó.
Ékes napfényt szűri fáknak ága-boga,
S az erdőség közepén áll a Pusztapalota.
Hirdeti régi idők dicsőséges napjait,
Az idő rágja vaskos...
|
Nagyon sok idő kell még
Hogy az emberek megértsék
Nem ellenük vagyunk
A rendszer ellen lázadunk
Ami jár, azt elvesszük
Harcolunk vagy elveszünk
Nem kell a hamis isten
Vigyék vissza innen
Nagyon sok...
|
Tárom!
Szívemet tárom!
Jöjjön már a végtelen fény!
Szálljon!
Belőlem, szálljon!
Lelkem mélyéből az érzés tiéd!
Tépjen!
Szakítson, tépjen!
Őserő, ami él bennem az marjon!
...
|
Veremben a becsület
Ver is engem eleget.
Egy veremben ülünk ketten
Bár a jövőt látnám szebben
Nincs se kéz, se kötél
Fejem felett se födél
Nincs hát társam, se barátom
Csak ellenségem! Ki nem...
|
Vigaszodat a jó borban megtalálod,
Bánatodat elviszi messzire, meglátod.
Fájdalmadat elmondhatod, lelked kiöntheted,
Bánatodat borral torkodra öblítheted.
|
Mennyből jövő dörgő hangok
Villámtól fénylő égi arcok.
Esőtől ázik a réti nép,
Széltől fázik, s vadul tép!
Szürüben a nyárfák meghajolnak
A szélistenek mindent letarolnak.
Cikázó villám sújt a földre...
|
Az égig érő fa tövében,
A földi világ fekszik éppen.
Tündérek és óriások laktak,
Együtt az emberekkel jól megvoltak.
Itt élt még az öreg Puszta,
Van két lánya s három fia.
Első fia: Szépmező Szárnya,...
|
Amikor a nyugati világ befagyasztja a világ szívét,
Az Arab ki elszántan hisz felreppenti a Jihad hírét!
Akkor kell csak igazán hinni, vagy elfutva félni, s élni!
|
Kerge birka kórba járva,
Nyakig vagyunk a járványba.
Őrületnek létrafokán,
Hasba rúgott a nagy magány.
Eget verő éhség járkál,
Sántikál a halál vállán.
Azt keresi árgus szemmel,
Könnyű zsákmány neki nem...
|
Emelkedj fel bálvány
XX. századi sámán
Esőtáncot járva
Tiprolódunk a sárban
Örökfényű csillagok
Mutatják, hogy itt vagyok
Tűz körül táncolunk
Pörgünk, forgunk, mulatunk
Hej!
Senkitől...
|
Muzsikából ködmönöm,
Énekszóból a csizmám,
Zenében az ördögöm,
Magamtól nem tagadnám.
Táncolok! Táncolok!
Csillagokat lerúgok!
Táncolok! Táncolok!
Nappal, holddal...
|
|
|
