Keresd a csillagod
Emlékül annak ki Róma falait verte, ki világot meghódította.
Nevét is csak félve merték kimondani a népek.
Kit csak úgy emlegettek: Az Isten Ostora
Száll a madár agrul ágra,
Száll az ének szájról szájra,
Rég időkről én mesélek,
Hallgasd végig mit is mond az ének!
Nézz az égre keresd a csillagod,
Hunoknak fénye benned úgy ragyog,
Nézz az égre keresd a csillagod,
Attila fénye benned úgy ragyog.
Közöttünk járt Isten Ostora,
Hunok fénye világot ő uralta.
Valá királya minden Szittyának,
Hódítója a Római világnak!
Nézz az égre keresd a csillagod,
Hunoknak fénye benned úgy ragyog,
Nézz az égre keresd a csillagod,
Attila fénye benned úgy ragyog.
Nézz az égre keresd a csillagod,
Hunoknak fénye benned úgy ragyog,
Nézz az égre keresd a csillagod,
Attila fénye benned úgy ragyog.
